Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó vibrálása

Eladó lakások Budapest 13. kerület

13. kerületi hírek

13. kerület története

  XIII. KERÜLET TÜRTÉNETE RÖVIDEN:  

Budapest XIII. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekvő kerületek egyike.
Városrészek: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó és a Népsziget (déli része).
Irányítószámok: 1131–1139- ig;   Teljes népesség: 120 199 fő (2016. jan. 1.);   Népsűrűség: 8096 fő/km²;   Területe: 13,44 km²

Budapest XIII. kerülete Budapest főváros egyik kerülete a pesti oldalon. Az Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó városrészekből és a Népsziget déli részéből álló kerület a 19. század végéig jórészt vidékies jellegű kültelek volt, a század végén és a 20. század elején végbement gyors fejlődés azután a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává változtatta. A rendszerváltás után az ipar háttérbe szorulásával a jó közlekedésnek is köszönhetően viszonylag gyorsan a kereskedelem és szolgáltatás vette át a vezető szerepet, és mára a főváros egyik leggyorsabban fejlődő kerületévé vált.

A hozzá tartozó Újlipótváros déli részének század eleji építészete jelentős turisztikai vonzerőt jelent, a kerület középső régiójában pedig közintézmények sora rendezte be székhelyét. 2013-ig a Margit-sziget is a kerület része volt, 2013 júniusában közvetlenül Budapest önkormányzatának igazgatása alá került.

Az önálló XIII. kerület története:

A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre az 1930. évi XVIII. törvénycikk értelmében az V. és a VI. kerületeknek a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, illetve a váci vasútvonaltól nyugatra fekvő részeiből. Az új városrészt a kormányzó feleségéről Magdolnavárosnak nevezték el.

A második világháború alatt a területen megerősödtek a munkásmozgalmak és 1944, a nyilas hatalomátvétel után felerősödött az ellenállás. A fővárosban megalakult több mint 30 ellenállási csoportból Angyalföldre is jutott. Az itteni egység október 18-án alakult meg Gidófalvy Lajos főhadnagy vezetésével, a Vilmos laktanyában. Emellett több kisebb ellenálló csapat tevékenykedett a nyilas uralom alatt. Fő feladatuk a szabotázs, katonaszökevények segítése és az üzemi felszerelés elhurcolásának, megsemmisítésének megakadályozása.

Az üldözött zsidóság jó része az Újlipótvárosi „védett házakban” lakott, az ő megmentésük érdekében tett erőfeszítésének elismeréseként Raoul Wallenberg svéd diplomatáról utcát neveztek el a városrészben és emlékmű is őrzi emlékét a Szent István parkban, Ángel Sanz Briz és Giorgio Perlasca érdemeit emléktáblák örökítik meg, melyek a Szent István park déli végében, az egykor nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állott ház falán láthatók.

1950-ben a XIII. kerülethez csatolták az V. kerületnek a Szent István körút és a Dráva utca közé eső részét (Újlipótvárost), valamint a VI. kerület egy részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a Margit-szigetet a III. kerülettől.

Az 50-es évek végétől megindult a lakótelep építés a nagyarányú bevándorlás kezelése és a még mindig rossz körülmények között élő munkások helyzetének javítása érdekében. Több lépcsőben, az 1980-as évek végéig épültek panelépületek, például a Tahi úti, Árpád hídi, Gidófalvy utcai Béke-Tatai úti lakótelepeken.

A motorizáció előrehaladtával a kerület útjai is egyre nagyobb forgalmat eresztettek át. Az Árpád hídi megnövekedett forgalom megkövetelte a híd kétszer három sávosra bővítését, amire 1980 és 84 között került sor. A kerület közlekedésének nagy lökést adott, mikor 1984-ben az észak-déli metró elérte az Élmunkás (ma Lehel) teret, még inkább, mikor megnyitották az Újpest Központig terjedő szakaszt is.

A rendszerváltás után:

A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület és a kerületiek életében. Legalább ilyen fontos volt a - már hamarabb megkezdődő, de hirtelen felgyorsuló - gazdasági szerkezetváltás. A terület, főleg a Váci út szűkebb környezetének hagyományos ipari jellege rohamtempóban adta át a helyét egy kereskedelemre, szolgáltatásra építő gazdasági struktúrának. A nagy gyárak helyén, azok üzemépületeinek lebontása vagy átépítése után irodaházak épültek a kerület fő ütőerei mentén. Az átalakulás egyik szimbolikus állomása volt a Duna Plaza átadása a korábbi hajógyári területen. A terület vonzó volt a lakásépítő vállalkozásoknak is, a 90-es években éppúgy, mint a 2000-et követő időben. Fokhíjbeépítésre, mint a Cézár-ház esetében, korábbi épületek felújítására és zöldmezős beruházásokra, mint a Marina-partnál egyaránt van példa. 2000 és 2006 között mintegy 8000, 2006 és 2010 között 6.634 új építésű lakást áLt a kerületben. Miután a rendszerváltozást követően a kerületi önkormányzat is a tanács lakások jelentős részének eladása mellett döntött, az utóbbi években saját tulajdonú bérházak építésébe kezdett.

A kerület céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztéséért tett két évtizedes erőfeszítését a Magyar Urbanisztikai Társaság 2012-ben Hild János-díjjal ismerte el.



vissza